2013. aug. 16.

4. 'Van kedved?'

Kedves Olvasóim! 
Megérkeztem az új résszel, amit tudok, hogy késett, de nyaralni voltam a barátnőmékkel és négyszer(!!!) írtam újra a részt, mivel nem akartam semmit se elsiettetni, de izgalmat is akartam belecsempészni. A facebook csoportba (LINK) még mindig csatlakozhattok és szerintem még mesélni is fogok nektek a kis utazásról, amiről csak egy szó jut eszembe: elképesztőenviccesésfantasztikusanjó! :D Elnézést mégegyszer a késésért, köszönöm a 28(!) feliratkozót és a kommenteket na meg a díjakat. Nemsokára kiteszem mindet és úgy gondoltam, hogy a rendszeres kommentelőimnek küldöm majd vissza. :) Bocsánat az esetleges helyesírási hibákért, de nem volt időm átnézni, mert most is sietek! :S Kellemes hétvégét és jó olvasást!

ui.: komizzatok légyszíves, hogy milyen lett! :)

Hatalmas ölelés, Zsuu



Liam Payne


Other Side
Nyújtottam a kezemet a lány felé, de ő nem mozdult. Zavaromban egy kínos mosolyt villantottam felé, majd beleharaptam alsó ajkamba. A földet kezdtem vizsgálni, hogy minden rendben van-e rajta, de akkor a lány kezét pillantottam meg. Elfogadtam a kézfogást és végre megszólalt. 
- Susan Charilett - mondta és egy szégyenlős pillantás után, karját szorosan a teste mellé zárta. 
Jobb kezem égni, viszketni kezdett. Szívem gyorsabban vert és a lány tekintete, - ami rajtam csüngütt - zavart. Öklöm összeszorult és legszívesebben belevertem volna a falba azt. Dühöm egyre csak hatalmasabb lett, amíg a lány a közelemben volt. Nem bírtam azt a fajta kisugárzást, amit ő sugallt felém. Nagyot nyeltem és megfordultam a csapattársam felé.

- Niall, azt mondta Zayn a telefonba, hogy itt hagyta neked a beosztást, ide adod kérlek? - próbáltam a magam ura lenni és nem ordibálni, majd a szőke fiú által átadott papírt kezdtem vizslatni. A beosztás, mint mindig, két műszakos volt. Holnap nem dolgozom, csak Louis és Harry. Hál' Istennek, addig se kell itt bent rohadnom, hanem mehetek erősiteni a kondiba. Holnap után.. na ne! - Ezt hogy képzeli Zayn? - kiáltottam el magam, ami nem szándékos volt. A düh teljesen átjárta a testemet, ami miatt a lányt okoltam, aki még mindig egyik lábáról a másikra lépve bámul engem. 
- Mi a baj? - kérdezte Niall.
- Semmi - fújtam ki a levegőt és visszaadtam kezébe a lapot. - Holnap után találkozunk Susan - mondtam és egy legyintés kiséretében, kiléptem a boltból. 

A wolverhamptoni levegő mindig is lenyugtatott, de most ez sem volt segítségemre. Olyan érzésem volt, hogy én már láttam ezt a lányt valahol és nem hagyott a gondolat nyugodni, így kivettem zsebemből a cigimet. Kihúztam egy szálat ami a legközelebb volt ujjaimhoz, majd a farzsebemből is előhalásztam az öngyújtóm. Tudom, hogy focista vagyok és nem kéne ezt a káros szenvedélyt űznöm, de nem tehetek mást. A sok stressz és a lányok folyamatos rajtam lógása teljesen kikészít és nem tehetek mást, menekülök a problémám elől a füstök világába.

Mikor a cigimet eltapostam, elindultam az autóm felé. A fekete sport autót kinyitottam és beleültem. Az illatosító édes illata megcsapta az orromat és mivel a füstök által okozott nyugodtság véget ért, dühömben kidobtam a kocsiból. A járókelők ijedten néztek, karjaimon megfeszültek az izmok. Gondolataim elterelődtek a kondi terem felé. Még gyúrnom kéne, hogy az igazán csöcsös bigéknek bejöjjek. Egyszer volt, hogy egy igazi bögyös rám mászott, de az is csak egy jó kis after party miatt. Azok a szép, végig lihegett éjszakák... mint éles kés úgy villant be, hogy nekem ott van Anastasia. Ő megért és már kiskorunk óta barátok vagyunk. Mindig meghallgat és ha nem tud segíteni még akkor is biztat vagy esetleg vigasztal. Ő az egyetlen lány, akin kiélhetem a dühömet, akár hajnal négykor is. Nem, nem verekszünk, hanem annál sokkal eufórikusabb dolgot csinálunk, minden egyes alkalommal. 

- Sia? - szóltam bele félénken a telefonban, miközben már az utakat szeltem Wolverhamptonban.
- Üdv, Payne baby - mondta olyan szexis hanglejtéssel, hogy nagyot kellett nyelnem.
- Szükségem van rád - súgtam a telefonba és izgatottan vártam válaszát. Ajkaimat harapdáltam és kínomban erősen a kormányba markoltam a bal kezemmel.
- Gyere, itthon vagyok - ez volt az utolsó szó tőle, majd bontotta a vonalat.

Bekapcsoltam a rádiót, de valami nyálas szar zene ment. Eszembe jutott Susan. Az arca, a telt ajkai, boldogságot tükröző szemei, mely oly barnák, mint a gesztenye. Nem, Liam, Nem! Akaratomon kívül megmarkoltam a kormányt és az állkapcsom is megfeszült. Nem szabad rágondolnom, mert elkap a düh és nem önmagam leszek.  

Hatalmas fékezéssel megérkeztem Anastasia háza elé. Mikor kiszálltam a kocsiból, még egy cigit elszívtam, majd az építmény mellé dobva, kopogni kezdtem. Kinyitotta az ajtaját és ott állt előttem egy piros csipkés fehérneműbe. Nem hagytam szóhoz jutni! Megcsókoltam, majd meg sem álltam vele a hálószobáig..


***

Reggel fáradtan keltem, immáron a saját szobámban. Hangokat, inkább sikítások hallottam a földszintről. Megijedtem, aztán eszembe jutott az este és lábaimat nehéznek éreztem ahhoz, hogy felálljak.

- Liaaaaam - sikított Louis és berohant a szobámba. Bemászott a szekrényembe, szemeim kikerekedtek, majd egy hatalmas csattanással a fiú kidőlt a bútorból. Röhögni kezdtem és pont akkor benyitott Niall, aki szintén Louis bénázásán szakadt a nevetéstől. Megráztam a fejem és felálltam, hogy segítsek a nyomi haveromon. Kezeit nyújtotta, majd egy erőteljes húzással felsegítettem. 
- Nyomás kifele, mindenki - mutattam az ajtó felé és mint a kutyusok, kimentek. 
Elővettem a telefonom és felhívtam a személyi edzőm, hogy mikor mehetek hozzá. Délután négykor kell elindulnom, addig meg rohadok ebben a piszkos szobában. Arébb rúgtam egy polót, majd elkönyveltem magamban, hogy már rend is van. Micsoda profi vagy Liam béjbi! 

Lementem a földszintre, ahol egy fehér segg fogadott és a tulajdonos keze épp azt vakarta! 
- Styles bazdmeg! - kiáltottam és szemeim elé tettem az ujjaimat. Kitapogattam a konyha ajtót és bementem, valami kaja után kutatva. Niall már ott ült. - Mi volt ez a sikítozás?
- Louis a nappaliba tévézett, mikor az ablakba meglátta meztelül Harryt - nevetett és majd' kiköpte a müzlit amit falatozott. Elég gusztustalan volt, ahogy csámcsogott, de Ő Niall! 
- Az széép - mondtam és hütő ajtaját kinyitottam. 

Semmi ehetőt nem találtam, csak penészes sajtot és valami rohadt barackot. 
- Honnan van tejed? - fordultam felhúzott szemöldökkel a pultnál ülő Horan felé.
- Megfejtem Louis mellbimbóit - megrázta fejét. - Szerinted? 
- Hagyjuk! - legyintettem és felsiettem a szobámba, hogy átöltözzek és elmenjek a mekibe.

Szekrényemből kihalásztam egy fekete boxert, fekete csőszárút farmert, fekete zoknit és egy fehér tank topot. Lesiettem a lépcsőn, az előszobáig ahol a cipős szekrényből egy fehér Nike cipő mellett döntöttem. Visszasétáltam a nappaliba, ahol Niall Harryvel nézett Garfieldot. 
- Mekibe mentem - mondtam és se szó, se beszéd Horan már vette is a cipőjét. Vigyorogva sétált mellettem a kertbe, ahol a kocsilehajtón ott állt a fekete kis csoda. Riasztóval kinyitottam és beleültem a vezetőülésbe, majd Niall is mellém. 

***

- Kösz tesóm, jövök neked eggyel - mondtam és belevertem Niall vállába, amiért ő fizette a mekis reggelimet.
- Én kösz, hogy elhoztál - mondta, majd elindultunk hazafelé. 

Út közben témáink közé került Susan is. Niall áradozott róla, hogy milyen cuki lány, mennyire megértő. Fejemet ráztam. Csak ebbe az egy csajba ne legyen szerelmes, könyörgöm!
- Niall - nagy levegőt vettem és a piros lámpa miatt megálltam. - Susan nem az, akinek mutatja magát. 
- Nem is ismered - mondta morcosan a szavakat. 

Eléggé mérges lett csak azért, mert azt mondtam a drága barátnőjére, hogy egy hazug lotyó, természetesen burkoltan. Van egy olyan érzésem, hogy igazat mondok erről a lányról. Most mutatja a szent szűzet, akire most negatív hatást gyakorol az élet és örül, hogy végre talált egy - két barátot. Nem hiszek neki. Nem tudok! Olyan hamis, mint egy kiskutya. Megsimogatjuk, majd megharap, mikor már azt hiszed, hogy magadhoz édesgetted és milyen cuki. Elfogott ma már sokadjára a düh félreismerhetetlen érzete és próbáltam az útra koncentrálni. 

1 hónappal később


Mint mindig, igazam volt! Susan kihasználva Zaynt, befurakodott ide közénk. Azzal még semmi baj nem lenne, de 50%-ban velem van beosztva vagy Harryvel. Vagy ha hárman vagyunk, akkor itt flörtölnek egymással, mint ha azon múlna az életük. Szánalmasak és a legrosszabb, hogy ez a mai nap is ilyen lesz. 

Reggel nyolckor felkeltem és mostmár szokásomhoz vált reggeli futásra indultam. Ilyenkor mindig találkozok Susannal, aki egy gúnyos mosoly kiséretében tőlem kb. 30 méterre nyújtani kezd. Ma se hagyta ki kinzásomat. Lábaimat lassabban szedve kezdtem bámulni tökéletesen ívelt vonalait, ahogy jobb lábát felteszi a padra és testével ráhajol. Fenekén pont feszült az a fekete nadrág, felsőtestén pedig az ujjatlan fehér top mutatott eléggé jó belátást. Kár, hogy ezt Harry nem látja! De nem! Nem szabad nekem ilyenekről álmodoznom. Susan egy kis ribanc, aki ha tehetné minden nagy f*zú focistával ágyba bújna. A múltkori bulin amit a nővérénél, Jadenél tartottunk akkor is Louis fektette meg és utána a házunkba azt hallgattuk majdnem 3 napig, hogy mekkora nagy buli volt! Tényleg az volt, mivel én is csajoztam. A kólával. Nagyon szórakoztató közönség volt mivel néha volt, hogy belekortyoltam és a levegő hiánya miatt összerogyott karjaimba. Hát nem ilyen a tökéletes nő? 

Gondolataimat elhesegetve mentem el Susy mellett, aki egy 'Szia'-t kinyögve indult a másik irányba. Hogyhogy ennyit gondolok rá és miért? Talán azért, mert ennyire utáljuk egymást... lehet!

- Megjöttem fiúk - kiabáltam, miután egy sprintet lenyomva elértem a házig. 
- Paaaaayne - mondta Harry és elindult felém. - Késni fogok a műszakomból kb. fél órát és ha sikerem lesz, Susan is. Tudnád tartani a fontot? - mondta és felment bennem a pumpa. Itt akarnak ezek összefeküdni, miközben nekik dolgozni kéne? Na nem! 
- Nem, nem tudok - köptem a szavakat és az emelet felé vettem az irányt. Nem érdekelt, hogy mit válaszol, csak kiakartam törni ebből a meg nem szünő feszültségből, ami bennem lakozik. 

Zuhanyra előkészülve indultam a fürdőbe, ahol sikeresen a másik három srác közül egyik se volt bent. Kulccsal becsuktam az ajtót, majd levettem az izzadt ruhadarabjaimat. Nagy levegőt vettem és megnyitottam a csapot. Hagytam, hogy felmelegedjen a víz, addig csak a hajamat kezdtem nézegetni. Nem hosszú, de nem is rövid. Középen egy "tarajban" helyezkedik el a sörényem, amit ma úgydöntöttem, hogy nem zselézek fel, hanem egy fullcappel elfedem. Vállat rántottam, majd a már forró víz alá álltam. Engedtem, hogy a melegség átjárja testem és gondolataim megint a barna szemű szörnyetegre, Susanre terelődtek. Lehet, hogy kicsit nyomulnom kéne. Múltkor mikor megfogtam a derekát akkor teljesen feldúlva vágta ki az ajtót és húzott el a boltból, pedig csak segítettem neki. Furcsa.... de lehet, hogy így annyira idegesíteni fogom, hogy ott hagyja a boltot és tádá, nincs több flört a szemem előtt, se semmi nyali-fali Louissal. Igen, ezt kell csinálnom! 
Testemet tüsfürdővel lefedtem, majd a habot lemostam és törölközővel a csípőm köré tekerve indultam be a szobámba. A kék falak, most valahogy feketésnek hatottak. Lehet, hogy úgy lesz nálam, mint a mesékben. Ha a jó fiú gonosz lesz, akkor mindent a sötét szín fog uralni... eléggé rejtélyes.

Felöltöztem a szokásos "leszarom" ruháimba ami egy; fekete csőszárú farmerből, tank topból és egy fehér cipőből áll. Sapkáimat felkutatva megtaláltam egy fekete Adidast, amit nem is olyan régen újitottam be. Belenéztem a teljes alakot mutató tükörbe, ami egy boldog, bár magából teljesen kifordult srácot mutatott. Lesiettem a lépcsőn, mivel az óra már fél tizet jelzett és egy negyed óra múlva bent kell, hogy legyek a boltba. A fekete kocsit beindítva szeltem át, - mint minden nap - Wolverhampton utcáit. Sosem hittem volna, hogy egy lány iránt érzett gyűlölet ennyi mindent kihoz belőlem. Magamat is megleptem most ezzel, de kell mindig egy kis izgalom, nem?! Fejemet megrázva próbáltam a városra és a többi kocsira koncentrálni. Egyre szebb minden és én ekkor leszek fapofa... ez az én formám! 

Leparkoltam a bolt mellett, ahova belépve furcsa látvány fogadott. Harold és Susan a polcokat pakolták! Mily' furcsa véletlen, hogy nem próbálták kihasználni ezt a védtelen pár percet, amíg be nem érek. A lány épp lábujjhegyre állva próbálta elérni a kassza felett elhelyezett polcon lévő dobozt, amikor odasiettem és megfogtam a derekát, hogy kicsit feljebb emeljem. Kézségesen elfogadta a segítségemet, de mikor elérte a keresett tárgyat hangot adott a nem tetszésének. 
- Engedj el! - letette a dobozt a földre és velem szembe fordult. Kezeim még mindig a tökéletes formájú derekán csüngtek. Ezaz Liam, használd ki az alkalmat. 
- Mivan akkor, ha nem? - kérdeztem szemtelenül és egyre jobban húztam magam felé. Lábaink már szorosan a másikéhoz tapadtak. A düh egyre nagyobbra nőtt bennem, de ha harc, hát legyen harc! 
- Még egyszer elmondom - arca közelített az enyém felé. Letudtam volna köpni ezért a modorálatlan viselkedésért, de nem tettem. A kis Payne kapitány gondolkozott sajnos helyettem. - Engedj - nagyot nyelt és veszélyes zónába kerültünk. Egyik kezemet elvettem derekáról, csak a jobbal tartottam. Arca milliméterekre enyémtől.. Nem Liam, ez nem Te vagy. - El! - mondta és tenyerét vállamra tette. Próbált egy nagyot lökni magán, elég kicsi sikerrel.

Felemeltem, neki nyomtam a falnak és a nyakába temettem arcomat. Szégyeltem magamat és a tény, hogy Harry bámul minket, felhergelt. 
- Elengedlek, de holnap nem leszek ilyen vajszívű - mondtam és azzal a lendülettel ellöktem magamat a faltól, majd a bejárati ajtót kinyitottam és meg sem álltam Anastasiáig akinél mostanság nem nagyon voltam, csak akkor ha Susan felidegesített. Most is ezt tette ez a szörny nőszemély! Hagyta magát jó sok ideig és ha nem jövök el a boltból, még le is smárol, amit nem bántam volna azoktól a formás és telt ajkaktól... de hahó! Liam! Ezért mit fogok még kapni, te jó ég..

Másnap délután 


Cigivel a kezünkbe sétáltunk Zaynnel a boltba. Végre valakinek kiönthettem a szívemet. Nem is haragudott a tegnapiért, miután megtudta, hogy mit látok a saját szemszögemből, nevetni kezdett és nem rúgott ki, hál' istennek. 
- Na és Sia még mindig jó? - kérdezte minden gátlás nélkül a főnököm. 
- Hmm... - megvontam a vállam. - Eléggé, de sajnálom ő csak nekem a vigaszom. 
- Nekem nem is kell. Jade olyan jól... - befejezte volna, de közbe szóltam. 
- Ennyi elég, köszi - mondtam és kínomban nevetni kezdtem. 

A boltot már láttuk, szóval elég sokat sétálhattunk. A legközelebbi kukában elnyomtam a cigimet és amíg Zayn felvette a telefonját, amit minden bizonnyal a barátnője hívott, előre mentem a boltba. Eléggé feszülten mentem be, de eszembe jutott, hogy Susant idegesítenem kell. Felvettem a "laza vagyok" tartásom és benyitottam. Harry a kassza háta mögött állt és felemelte a tekintetét rám, Susan meg a csapódásra kijött a raktárból. Tekintetünk összeakadt és amíg én belenéztem a szemébe, majd kacsintottam is rá, addig ő idegesen igazította haját és ajkait harapdálta. Tetszett, hogy ennyire zavarba tudom hozni, nem is tudtam, hogy ilyen képességem is van. Már egy jó ideje néztem, mikor Zayn megjelent. 
- Susan van kedved hétvégén eljönni a meccsünkre? - kérdezte a focitársam és megsimította borostás arcát. Na ne még az kéne, hogy vasárnap is lássam. Örülök, hogy megszabadulok tőle arra az egy - két napra. A lányra néztem aki mosolyogva bólintott. Mindegy, most ez van.. csak túlélem.

17 megjegyzés:

  1. ELSSSSSSŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐ *-*
    KI A KIRÁLY XD
    ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ IMÁDOM JÁJ GYORS KÖVIT MERT A VÉGÉN ELRAGAD A HÜLYESÉG (OMG MÁR AZ VOK XD )

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. százszor írtam újra ezt a biztonsági kodot mire rájöttem mindent nagybetűvel írtamXD

      Törlés
    2. Király vagy és nagyon büszke vagyok rád! xddd :)
      Hatalmas ölelés, Zsuu

      Törlés
  2. Hát ez valami fantasztikus. Mondjuk én nem egészen értem, hogy Liam miért utálja ennyire Susant....viszont tetszik ez a rosszfiús énje :P imádom az olyan történeteket ahol ilyen jól le tudják írni a rosszfiús énjét :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A folytatásban - ami fent van - abban nagyjából megtudod, hogy miért! :) Köszönöm a kedves szavakat, nagyon jól esnek :)
      Hatalmas ölelés, Zsuu

      Törlés
  3. Szia!:D
    Wáó! Nagyon jó lett! Úristen már elképesztően várom a folytatást!:DD
    Rose X.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Rose King! :)
      Köszönöm, próbálkoztam. :D
      Hatalmas ölelés, Zsuu

      Törlés
  4. Nagyon-nagyon-nagyon jó lett! Mondjuk jó lett volna megismerni az az egy hónapot Susan szemszögéből, de talán a következőben kiderül, nem igaz?
    Várom a kövit!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen! :) A következőből megismerhetitek, ami már fent van. ;) :)
      Hatalmas ölelés, Zsuu

      Törlés
  5. Áááá , nagyonjóóó *-* siess kérlek a kövivel

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm és már tegnap felraktam :)
      Hatalmas ölelés, Zsuu

      Törlés
  6. Nagyon jó lett *-* várom a következőt :)

    VálaszTörlés
  7. Szia Drágám :)
    kicsit megkésve, de itt vagyok. Nos, először is. Miért utálja Liam ennyire Susant? Nagyon nem értem, de lehet én vagyok ennyire sötét hajnali két óra felé. Remélem elmagyarázod majd nekem és azt is, hogy mesélsz majd jó sokat. Király és hosszú fejezet lett.. javadra vált az a kritika amúgy meg engem is lehúztak rendesen hidd el XD
    Várom a kövit, és azt hogy tovább húzzák egymást .. amúgy a rosszfiús dolog bejön :$
    Millio puszi Xx <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága szerecsendiom! :)
      Haha mostmár nagyjából tudod miért, vagyis az okát mindenképp! Az a kritika még mindig böki a csőrömet, szóval már csak azért is megmutatom nekik, hogy tudok valamit :DD
      Fent van, a hatodik meg szerdán jön! :)
      Hatalmas ölelés, Zsuu

      Törlés
  8. Nagyon jól írsz ;) mikor lesz kövi rész???

    VálaszTörlés