6. 'Ez egy mosoly?'

- Hogy érted Liam? - kérdeztem és zavaromban hajamat a fülem mögé tűrtem. 

- Úgy, hogy a nővéred egy álnok ribanc - kikerekedett szemekkel bámultam rá és szám "o" formát öltött. Nem hittem a fülemnek, hogy valaki ilyen nyersen és őszintén vélekedjen valakiről. Furcsa volt. 

- Kifejtenéd vagy barbókázunk? - helyet foglaltam a kanapén, majd mellettem lévő üres helyet kicsit megütögettem jelezve, hogy Liam is üljön le. "Szót fogadott" és letette fenekét az ülőhelyre. Törökülésbe helyeztem magam és a fiú is követte példám. Szemben ültünk egymással és Liam hangos levegővétele jel volt arra, hogy mindjárt belekezd egy mesébe. 

- A nővéred emlékszem Londonban a V fesztiválon volt énekes, egy kisebb sátorban ahol körübelül 30-n voltak. Leültem és hallgattam ahogyan énekli a feldolgozott Bruno Mars, Justin Bieber, Justin Timberlake és Rihanna slágereit. Élveztem a hangját - mondókája közben ujjaival a kanapé anyagát babrálta és idegesen ajkait harapdálta. Nem nézett szememben, gondolom még mindig utál. - Akkor már rég focista voltam, szóval haza kellett indulnom, mert meccsünk volt a Birmingham ellen. Odamentem hozzá és megkérdeztem a nevét. Mosolygósnak ismertem meg, aztán youtubeon, akkor már otthon a telefonomon megnéztem a videóit és furcsálva vettem észre, hogy elsírta magát egy csomó számon. Facebookon is bejelöltem, youtubeon feliratkoztam a csatornájára. Aztán beszélgettünk napokig és egyszer csak írt egy mondatot - most először szemembe nézett. Eddig én is combomat tanulmányoztam és az ujjait, hogy hogyan szedi szét az anyagot, de most szemtől szembe lettünk. - "Kirúgtak, segíts!" - a mondat mélyen a szemem kipattant és magamra ismertem. Ugyanez történt velem is. Liam ezért hasonlított a nővéremhez! - Persze, hogy segítettem, mert addigra beleszerettem. Ideköltöztettem a saját házamba, majd egyik este a meccsből hazaérve hozta magával Zaynt is. Kidobálta a cuccaimat az ablakon, a saját házamból - újra a kanapéra nézett, majd megint a szememben. - Érted ezt? Otthont adtam neki, segítettem munkát találni, ahol végre énekelhetett erre kidob. Kihasznált, majd összejött a legjobb haverommal - kezdtem sajnálni szegény Liamet a mondatok végére. Mindig is tudtam, hogy nővérem régebben kőszívú volt, de mára megváltozott. Liam viszont egy áldozat volt, szándékosan vagy véletlen, az már csak a Jaden múlt. 

- És Zayn? Nem vesztetek össze? - értetlenkedtem és újra tartottuk a szemkontaktust. 

- Nem - nagyot nyelt és kezével az enyémet kereste. Megfogtuk egymás kezét és furcsa érzés járta át testem. Bizsergés. - Minek vesszek valakivel össze, aki semmiről nem tehet? - kérdezte és mosolyogni kezdett. 

Minden igaz róla amit olvastam egyik nap a neten. Azt írták, hogy wolverhampton egyik legjobb játékosa a rákos gyerekeken segít és ezzel is csak nagylelkűségét mutatja meg. Igaz volt, minden! Én meg azt hittem, hogy lefizette a cikk íróját - micsoda gyerekes gondolat volt. Tényleg nagy szíve van. Egy barátot nem akart elveszteni és a mai álláspontot nézve, elköltözött és nem csinált abból nagy ügyet, hogy konkrétan elvették tőle a házát! 

- Akkor miért voltál velem ellenséges? - mondtam és megszorította a kezem. 

- Te akarnál egy olyan emberrel jóba lenni, akinek testvére tönkretett, mint lelkileg, mint pénzügyileg? - kérdése egyértelmű volt a válasz. Nem. Egyre közelebb hajoltam hozzá, majd egy gyors ölelés után otthagytam a kanapén és kisétáltam az üzletbe.

- Akkor Susan jössz ma a meccsre? - kérdezte Harry és egy ölelés után érdekes fejjel várta a válaszom. Szemöldökét felhúzta, ajkát beszívta fogai közé és egyik ujjával megvakarta az orrnyergét. 

- Persze - mosolyogtam és beálltam a pult mögé, mivel vevő jött be a boltba. Egy barna hajú lány.. várjunk csak, ez ugyanaz a lány, akivel itt Liam beszélgetett múltkor! - Jó napot - mondtam és egy műmosoly után figyeltem lépteit. Nem köszönt csak nyomkodta a telefonját, majd bentről meghallottam Justin Timberlake - Mirrors c. számát és Liam már ott is állt mellettem. 

- Oh Anastasia - mondta a fiú és odasietett megölelni a lányt. Unott arcok, értetlen tekintetek. Csak ezek voltak jelen az üzletben. 

- Megyünk? - súgta, de annyira hangosan, hogy én is hallottam. A fiú bólintott és beszaladt hátra, majd immáron a sporttáskájával a vállán és kinyitotta az ajtót a lány előtt. 

- A pályán találkozunk fiúk - mondta és egy intés után, már ő is eltűnt. Úgy, ahogyan a reményem azzal szemben, hogy egy nap barátok leszünk. Mi örök ellenségeknek vagyunk ítélve.

***

- Szurkolj Susan - kiáltott Niall a pályáról és felhúzta a polóját, hogy megtörölje arcát. A meccs előtti edzésen vannak a fiúk. Én, Jade és a titkos 'Anastasia' pedig itt ülünk a nézőtéren, az első sorba. 

Harryn volt a sor, Jeremy - az egyik csapattárs a sok közül - beállt a kapuba és egy nekifutás után Harold lőtte és góóól! 

- Huhúúúúú - tapsoltam és saját magamon röhögtem, hogy milyen gyerekes módon örülök ennek a kapuba lövésnek. A göndör felém kezdett el kocogni, majd mikor ide ért hozzám, csapattársa Louis a kezébe nyomott egy kulacsot. Egyre több fiú volt a környékemen, mivel Zayn is idesétált. A borostás fiú barátnőjét próbálta kicsalogatni, hogy ő is rúgjon bele a labdába, de Jade hajthatatlan volt és csak a telefonját nyomkodta és ugyanezt tette Anastasia is. Csak engem érdekel ez a meccs? - Zayn?! - súgtam neki, mikor a többi fiú már elment. Rám emelte tekintetét és mutattam ujjammal, hogy jöjjön közelebb. Teljesen elém állt és szemébe néztem. Óh micsoda férfias vonások.... hmm vajon a pólója alatt is ilyen férfias? - Én rughatok? - súgtam megint és ő csak megfogta a tenyeremet és maga után húzott. 

- Srácok valaki álljon be a kapuba - szólt és miután Liam ránk nézett, egyből futni kezdett az említett pont felé. - Hajrá Susan! - engedte el kezemet Zayn és lebiggyesztettem az alsó ajkamat.

Nagy levegőt vettem és minden erőmmel azon voltam, hogy berúgjam a labdát. Talán ez valami intő jel lenne neki, hogy nem ő itt a "helyi Jani", talán. Hátra fele kezdtem sétálni, miután Josh - szintén csapattárs - letette a labdát elém. Harry és Niall a kapu mellett jobbra elkezdett valami ír kettőst táncolni, amitől nevetnem kellett. 

- Egy jobbra - mondta Niall és mutatta lábát a göndörnek. - Egy balra. 

A nevetés szüntelenül rám jött és miután Liam dühös pillantásával szembe találtam magam, abbahagytam és csak Rá, na meg a labdára koncentráltam. Nagy levegő, nagy levegő! Megráztam a fejem, majd neki futottam és próbáltam kizárni a táncoló Narry párost. Jobb láb, bal láb, jobb, bal, lövés. A labda, mint a filmekbe nagyon lassan akart beérni a hálóba, de a nagy rúgás miatt a levegőben volt már. Liam beterpesztett és térdére tette kezeit, majd felugrott (kép) és a labda...... elment a keze mellett..

- ÉS GÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓL - kiáltottam fel és a fiúk röhögni kezdtek ahogy lenyomtam ott egy tisztes táncott, ami meg sem közelítette az ír-kettőst, vagy a twerket. Inkább nevezném idegrángásnak. 

Miután lenyugodtam és lejöttem a gyepről, leültem Harry elé, aki épp egy másik labdával dekázott. (kép) Nem volt olyan ügyes, mint Louis, de mégis többet tud, mint én. Nálam négy után feladja magát a labda és elszalad. Szó szerint! 

5. 'Miért?'

Kedves Olvasóim!

Késtem, tudom. Köszönök mindent, a díjakat, megtekintést, kommenteket (amikre nemsokára válaszolok, csak elsőnek legyen 30 perc levegőm a gép előtt) és azt is hogy napi több, mint 100 a nézettsége e szerény kis blognak. Innentől indul be a sztori és remélem elnyeri a tetszéseteket. :) Egy kérésem van mindenkihez, hogy megjegyzésben írja le, hogy MIN VÁLTOZTASSAK az írásomban, történetben és még egy LEGYEN ÚJ DESIGN? Amúgy nektek fontos a kinézet egy történethez? :) Ja és csináltam egy új trailer a bloghoz, amit ITT tekinthettek meg. Milyen lett? :) Húha ez kicsit több kérdés lett, mint egy, na mindegy. Nem húzom a szót, most nem is akartam nagyon dumálni, itt az ötödik rész. További kellemes napot és jó olvasást! 

Ölel titeket, Zsuu

ui.: LÉPJETEK BE A FACEBOOK CSOPORTBA :) 

4. 'Van kedved?'

Kedves Olvasóim! 

Megérkeztem az új résszel, amit tudok, hogy késett, de nyaralni voltam a barátnőmékkel és négyszer(!!!) írtam újra a részt, mivel nem akartam semmit se elsiettetni, de izgalmat is akartam belecsempészni. A facebook csoportba (LINK) még mindig csatlakozhattok és szerintem még mesélni is fogok nektek a kis utazásról, amiről csak egy szó jut eszembe: elképesztőenviccesésfantasztikusanjó! :D Elnézést mégegyszer a késésért, köszönöm a 28(!) feliratkozót és a kommenteket na meg a díjakat. Nemsokára kiteszem mindet és úgy gondoltam, hogy a rendszeres kommentelőimnek küldöm majd vissza. :) Bocsánat az esetleges helyesírási hibákért, de nem volt időm átnézni, mert most is sietek! :S Kellemes hétvégét és jó olvasást!

ui.: komizzatok légyszíves, hogy milyen lett! :)

Hatalmas ölelés, Zsuu

3. 'Minden kezdet nehéz.'

Kedves Olvasóim! 

Nagyon sok mindent akarok most leírni, szóval légyszíves olvassátok el! Első sorban csináltam a blogjaimnak egy csoportot facebookon, ahol kérdezhettek tőlem bármit. A történetről, de rólam is. CSOPORT LINK. Aztán köszönöm a rengeteg kommentet és követőt - mosmár 25 te jó isten! - nem tudok nektek elég hálás lenni ezért. Képzeljétek kaptam egy negatív kritikát a blogra, azon belül is az írásomra. Szerintetek is sz*r amit csinálok? Mert, ha igen, akkor hangoztassátok, kérlek titeket. 

Ebben a részben, már új szereplők - köztük Liam is - feltűnik, így ha az oldal modulok közt nézelődtök, akkor a 'Mellékszereplők' fülecske alatt olvashattok róluk! Remélem nem csak negatív karaktereket hoztam létre a kis agyacskámba és elárulok egy titkot. Mivel a telken nyaraltam most keddtől, nem volt wifi, csak akkor, ha a barátnőm megosztotta a netjét - amit innen is megköszönök neki, mivel így tudtam nektek válaszolgatni a kommentekre - és mivel nem egész nap a neten lógtam, részeket írtam! Előre meg van már a negyedik rész is, ami ennél hosszabbra sikeredett, szóval ha jók lesztek, akkor csütörtökön megkapjátok! ;) Amúgy, hogyan bírjátok ezt a meleget, mert én ahhoz képest elég jól?! Nem húzom az időt, itt a 3. rész, írjatok megjegyzést, hogy milyen lett! További kellemes napot és jó olvasást! :) Xx

                                                                                                                                    Ölel titeket, Zsuu

2. 'Nem is olyan rossz.'

Kedves Olvasóim! 

14-re szaporodtatok, aminek nagyon örülök és köszönöm szépen! Az álmom az mindig is 25 volt és remélem, hogy össze is hozzuk, együtt! Itt ülök egy pohár kávéval, fülembe megy a zene és közben próbálok csavaros szálakat kiépíteni, hogy fent tartsam számotokra az érdeklődést. Facebookon barátnőm kérdezte, ezért itt és most leszögezem, itt az 1D nem híres! Jut eszembe mostantól úgy lesz, hogy minden hétfőn lesz a friss! Szóval itt az új, most is elfogadom a kommenteket, nem azt mondom, hogy "3 komi és kövi:$", hanem mikor időm, energiám, ihletem és kedvem van, akkor kaptok részt. Nem rizsázok fölöslegesen. A 'további bejegyzésekre' kattintva olvashatjátok a részt. :) További kellemes napot és jó olvasást! Xx

Ölel titeket, Zsuu

Díj #1

Sziasztok!

A rész holnap érkezik délelőtt, remélem várjátok már. Most a blog első díját hoztam, amit nem tudtam 11 embernek elküldeni, de az a pár blogger lány, szerintem nagyon is megérdemli. A mai napon fárasztó volt, de nagyon, így nem is húzom az időt, holnap találkozunk. ;)

Hatalmas ölelés, Zsuu

1. "Csak teher lennék"

Üdv!

Itt lenne az első rész, aminek egy része a múltat idézi. A prológus, mint gondolhattátok, a történet vége fele lesz érthető. Innen kezdődik minden, itt megismerhetitek valamennyire Susan-t és remélem mindenkinek szimpatikus lesz. Dalt mindig fogok csatolni a fejezethez, mert szerintem az olvasáshoz elengedhetetlen a zene. Nem biztos, hogy kapcsolódni fog minden részhez, mert lesz ami csak azért lesz ott, mert azt hallgattam, mikor írtam. Nagyon örülnék ha a rész végén leírnátok, hogy mi a véleményetek eddig, de nagyon örülök a 8 feliratkozónak, pedig csak a prológus volt fent. Tényleg, ez nagyon sokat jelent, köszönöm! Na megyek is, nem rizsázok. További kellemes napot és jó olvasást!

Ölel titeket, Zsuu